2013. december 29., vasárnap

Brokkolikrémleves

Remélem, hozzám hasonlóan mindenki hősiesen, épségben átverekedte magát a féktelen ünnepi zabadömpingen. Ennek a bejegyzésnek tegnap kellett volna elkészülnie, ám mire elértem volna a befotózásig, addigra besötétedett és lehetetlennek bizonyult képet csinálni. Bármennyire is szeretem a hasamat, engem is megviselt a sütemények és sültek hada, amivel meg kellett birkóznom. Terveim között szerepelt, hogy a karácsonyi menüről is készül bejegyzés, mivel sok újdonságot tartalmazott, de mire kettőt pislogtam, szinte mind eltűnt a tányérról. Aggodalomra viszont nincs ok, mivel valószínűleg a későbbiekben is örömmel lesznek elkészítve, mondván, hogy szemtelenül finom lett minden és nem az a tipikus csak töltött káposzta és halászlé kombó volt.
     Mivel a fohászaim, miszerint "bárcsak tudnék fénnyel táplálkozni", süket fülekre találtak, így két vizsgára készülés között megejtettem egy pihentető főzést. Így készült el az egyik legegyszerűbb leves, a brokkolikrémleves(főételnek csirkemell brassóit csináltam, semmi különlegeset):



Hozzávalók:

  • 500g brokkoli
  • 200ml tejszín
  • víz
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 20g vaj
  • só/ételízesítő
  • bors
  • zsemle/kenyér kockák

Elkészítés:

  1. A vöröshagymát megpucolom és felkockázom.
  2. A vajon megpirítom.
  3. Mikor ez kész, belerakom a brokkolit és annyi vizet öntök rá, hogy éppen elfedje.
  4. Puhára főzöm, fűszerezem, majd leturmixolom.
  5. Visszatéve a gázra, hozzáadom a tejszínt. Ha szükséges, vízzel hígítom.
  6. Pirított zsemlekockával tálalom.


2013. december 16., hétfő

Ét-trend 2014.

Nem vagyok oda ezért a szóösszetételért, de úgy gondoltam megér egy bejegyzést, ugyanis az NRA, azaz a National Restaurant Association (talán Nemzeti Étteremszövetségként lehetne magyarra fordítani) a minap közzétett egy jelentést- amit ITT el is olvashattok eredeti nyelven-, amelyben leírja, hogy mik lesznek 2014. irányzatai, ételek terén. Mint kiderült, főként a bio alapanyagok és a háztáji termesztés felé visz majd az út. 








És akkor a lista (kérlek nézzétek el nekem az esetlegesen nem mindig szó szerinti fordítást):


  • Helyben beszerzett húsok és tengeri herkentyűk(Mivel nem kifejezetten Magyarországra specializálódott a lista, itt a tengeri herkentyűk alatt lehet érteni a halakat is.)
  • Helyben előállított termékek
  • Környezeti fenntarthatóság
  • Egészséges gyerek ételek- Erről egyből eszembe jutott a jó öreg menza, ami minden volt csak nem egészséges.
  • Glutén mentes ételek
  • "Hiper-helyi" beszerzés, például éttermi kertek
  • Gabona mentes tészták (pl.: rizs, quinoa, hajdina)
  • Tengeri halak a fenntartható fejlődés keretében.
  • Háztáji termékek


Kíváncsi leszek, hogy vajon a magyar éttermek mennyire fognak a "trendekhez" simulni és mennyire fogják hirdetni a Zöld igét, mindenesetre bízom benne, hogy elterjed a híre az itthoni vendéglátósok körében is ennek a listának, aminek hatására gyakrabban nyúlnak majd a magyar termékekhez.



Niki

2013. december 12., csütörtök

A kókuszzsír

       A kókuszzsírral először a főiskola első félévében találkoztam, amikor az akkori szobatársam folyamatosan azzal főzött, volt, hogy magára is kente, én pedig értetlenül néztem, hogy mégis miért teszi. Aztán szokásomhoz híven annyira kíváncsi lettem, hogy utánanéztem ennek a "csoda zsírnak". Rengeteg helyen kutakodtam utána, kezdve az egyszerűbb nyelvezeten íródott női café blogoktól a gasztro blogokon át a dietetikusok véleményéig mindent elolvastam és arra jutottam, hogy ideje kipróbálnom. Csakhogy jött a nyár, ami a kókuszzsírnak nem igazán kedvez, ugyanis 24.5 °C-on már olvad, szállíthatatlanná válik a kánikulában és lehetetlen küldetésnek bizonyult volna hazavinni vidékre, anélkül, hogy minden tocsogott volna a zsírban. Szeptemberben viszont, amikor újra felköltöztem Budapestre, beruháztunk egy igazán kicsi, 250g-os tégelyre és azóta már elfogyott egy 500g-os és lassan egy 1kg-os kiszerelés is.



De, hogy mi is pontosan a kókuszzsír és mit ígérnek a használatával? (Több forrásból összeollózva)
             "A kókuszzsír szobahőmérsékleten szilárd, ebből is látszik, hogy telített zsírokat tartalmaz. De nem akármilyeneket: Nagy része közepes láncú triglicerdekből áll(MCT). A kókuszzsír jellegzetessége, hogy az MCT miatt nem telített zsírként viselkedik. Nem okoz inzulinrezisztenciát, azaz nem gátolja a tápanyagok izomsejtekbe való beépülését. Ebben a telítetlen zsírokra hasonlít, de másban nem: bírja a hőt, a szerkezete egyáltalán nem változik meg a sütés során. Sőt, annyira jól bírja a hőt, hogy elvileg az ételmaradékok szűrése után akárhányszor felhasználható újra.
       Állítólag kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a többi zsír, ami véleményem szerint nem igaz. Viszont emésztőrendszerünket egyáltalán nem terheli meg, nem úgy, mint a többi zsír. Lebontásához ugyanis nincs szükség a hasnyálmirigy és az epe zsírbontó enzimeire. Azonnali energiát ad, sport szempontjából a szénhidráthoz hasonlóan viselkedik, az izmok ugyanúgy fel tudják használni. A zsíranyagcserét is fokozza, mert enzimek nélkül is lebomlik. Könnyen lehet, hogy a kókuszzsíron fog alapulni a következő divatdiéta." (Forrás: Builder)




 Előnyei
"A Candida gomba kezelése mellett a további előnyei:
1. Immunerősítő
2. Segíti a fogyást és javítja a pajzsmirigy alulműködést
3. Gomba, baktérium és vírusölő de a bélflóra baktériumait nem bántja.
4. Szív és érrendszeri betegségek megelőzése
5. Segíti a tápanyagok felszívódását
6. Javítja az inzulin felszabadulását és csökkenti a glikémiás indexet
7. Nem emeli a rossz koleszterin szintet
8. Máj epe gyomor és bélbetegségeknél csak ez a zsírt ajánlott
9. Ízletesebbé teszi az ételt, mert zsír ezért a fűszerek íze jobban érvényesül az ételekben,
10. Könnyen beilleszthető a napi használatba
11. Igazi energia bomba ezért serkentő szer helyett is használható (kávé stb.)" (Forrás: itt)

Innentől pluszban a saját tapasztalataim következnek:
13. Fűszervaj készítéséhez is remekül szolgál, így akár kenyérre kenve is nagyon finom lehet.
14. Tökéletes hajpakolást lehet belőle készíteni, nagyon szép és puha lesz tőle a haj.
15. Éjszakára a kiszáradt ajkakra kenve, reggelre puhává varázsolja azt.
16. Természetes testápoló.


*Megjegyzés: Azt is olvastam róla, hogy segít az ekcéma kezelésében, így vittem belőle haza a testvéremnek is. Izgatottan várjuk a hatását, a megannyi krém, kenőcs, "varázsital" után igazán nagy öröm lenne, ha egy természetes anyagtól jönne rendbe.

Olíva vs. Kókuszzsír
Természetesen nem arról van szó, hogy az olíva olaj szembeszállhatna a kókuszzsírral, vagy fordítva, mivel mindkettő más miatt jó. Az egyetlen dolog, amiért szerintem nagyon fontos erről beszélni, az a felhasználás. Sokan tévedésből olíva (vagy lenmag) olajat használnak sütéshez is, ami véleményem szerint nagy hiba, ugyanis ezek az olajok nem bírják a hevítést, magasabb hőmérsékleten eltűnik belőlük minden tápanyag ( A lenmagolajat például a naptól is óvni kell, ugyanis napfény/hő hatására rögtön elkezd oxidálódni). Viszont salátákhoz, házi majonézhez, pirítóshoz tökéletesek. 

Beszerzése
Az utóbbi időben már megjelentek a hipermarketek polcain is, általában 500 vagy 1000g-os kiszerelésben. Ám, ha szeretne az ember árban jól kijönni (Már miért ne szeretne?!), akkor érdemesebb például gyógynövénypatikákban, vagy bioboltokban (Például, Herbária) megvásárolni. Csak összehasonlításképpen egy ismert hipermarketben egy 500g-os kiszerelés 999HUF-ba kerül, míg a gyógynövénypatikában az 1000g-os kiszerelés körülbelül 1500HUF. 250g-os kiszereléssel én személy szerint még csak Bio boltban találkoztam, nem tudom, hogy máshol megjelentek-e már.


Remélem hasznos információkkal szolgáltam és lesznek "követőim", akik szintén ki fogják próbálni. Biztosan állíthatom, hogy nem fognak benne csalódni.

Képek forrása: (01 ; 02)


Niki